Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. Újságírók Magyarországon Jobboldali radikálisok. Lencsés Alíz, www.prherald.hu, 2007. február 27. A Magyar Tudományos Akadémián (MTA) kutatócsoportja – Vásárhelyi Mária vezetésével –, elkészült a 2006-os adatokat tartalmazó felmérés kiértékelése, mely szerint egyre több újságíró vallja magát „jobboldali-radikálisnak.” A külföldi példákkal ellentétes tendenciának egyértelmûen az oktatási rendszer – az OKJ-s képzések színvonala, a kontraszelekció és a pályakezdõk elhelyezkedési nehézségei – a legfõbb okai. Az eredmények alapján ráadásul úgy tûnik: az újságírók már nem akarnak javítani a világon, inkább a saját boldogságukat keresik. 2006-ban véget ért az újságírószakmában megfigyelhetõ, 1997 óta tartó éles váltás, így a mostani eredményekbõl már hosszú távú következtetéseket lehet levonni. A 940 embert megkérdezõ felmérés Magyarország legnagyobb ilyen jellegû szakmai kutatása. Az eredmények alapján úgy tûnik: az újságírók már nem akarnak javítani a világon, inkább a saját boldogságukat keresik Az 1997-es kutatás eredményei szerint akkor elöregedett volt a szakma (különösen a nyugat-európai átlaghoz mérve): a zsurnaliszták 61 százaléka idõsebb volt 41 évesnél. Ehhez képest a tavaly nyári kutatás szerint a magyar újságírók 58 százaléka 40 év alatti. Ez állítólag annak köszönhetõ, hogy a 18 és 49 év közötti életkorú reklám-célcsoportoknak szóló elektronikus és az online média szinte kizárólag fiatalokat alkalmaz. Ez a két szektor azonban nem tud elegendõ állást nyújtani a pályakezdõknek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg 6400 újságíró van Magyarországon (közülük mintegy hatezer a Magyar Újságírók Szövetségének – a MÚOSZ-nak –, a tagja!), azonban minden évben körülbelül újabb háromezer fiatal újságírószakos diplomás kerül ki az egyetemekrõl és a fõiskolákról. Korábban csak posztgraduális képzés volt a szakmában, így újságíróképzésre csak diplomások jelentkezhettek, akiknek volt már egy szakma a kezükben. Ezért alacsonyabb volt a médiában alkalmazást keresõk száma, és a pályakezdõknek jobb elhelyezkedési esélyeik voltak. Státusz inkonzisztencia Jelenleg azonban sok frissdiplomás nem tud a szakmán belül mihez kezdeni, ez pedig úgynevezett státusz inkonzisztenciát okoz – vagyis a fiatalok elégedetlenek a diplomásként átélt helyzetükkel. Ez a reménytelen helyzet pedig radikalizálhatja a fiatalokat. Ahhoz képest, hogy milyen sokan akarnak újságíróvá válni, a már a szakmában dolgozók kevéssé elégedettek helyzetükkel. Fizetésükre ugyan nem sokan panaszkodnak, a munkavégzés körülményeire és a megbecsültségre annál inkább. A médiamunkások ma már egyáltalán nincsenek kivételezett helyzetben, vagy legalábbis nem érzik úgy. Legtöbbjük ugyanis már átélt valamiféle gazdasági vagy politikai nyomást munkája miatt. Ez leginkább a közéletben még mindig tekintélyesnek tekintett napilapoknál van így, az ott dolgozók 17 százaléka már sokszor átélt ilyet. A folyóiratoknál jóval kedvezõbb az arány, az ott dolgozók 80 százaléka még sose tapasztalt ilyesmit. Jobbra tartó trend A tavaly nyári felmérés szerint az MSZP támogatottsága egyre kisebb a médiában, már az 1992-es aránynál is alacsonyabb. A liberális SZDSZ támogatottsága az 1997-es mélypont után egyre emelkedik, a felmérés szerint a teljes népességhez képest négyszer-ötször több támogatója van az újságírók között. Az MDF-é 22 százalék körül van, de a párt támogatottsága erõsen ingadozik, így messzemenõ következtetéseket nem lehet levonni belõle. A Fidesz támogatottsága azonban folyamatosan emelkedik, az 1992-es 12 százalékhoz képest elérte a 39 százalékot. A felmérést készítõ szociológusok szerint az újonnan pályára lépõ újságírók között háromszor több szimpatizánsa van az ellenzéki pártnak, mint a szocialistáknak. Sõt, a 30-40 éves korosztályban is kétszer annyian vannak. Ha a jelenlegi trendeket a jövõre vetítjük, akkor 2015-re egyértelmû jobboldali fölény lehet a médiában. Lencsés Alíz Újságírók Magyarországon. Jobboldali radikálisok, www.prherald.hu, 2007. február 27.